A szülés hatása a női testre és érzelmi világra: természetes folyamatok és elkerülhető traumák

24 évnyi tapasztalatom az anyák kísérésében egyértelművé tette: a szülés nemcsak fiziológiai folyamat, hanem mélyen átalakító érzelmi élmény. Amikor egy nő megfelelően készül – társadalmi támogatással, családi hattérrel és átfogó edukációval – nemcsak testileg, hanem lelkileg is jobban felkészül erre az új életszakaszra. A támogatott 9 hónap így várakozás, várandósság lesz, terhesség nélkül, és az így előkészített szülés jelentősen csökkentheti mind a sérülések kockázatát, mind a szülés utáni depresszió valószínűségét. 

A szülés fizikai hatásai: természetes változások kontra elkerülhető károk

A terhesség és szülés során a test számos terhelésnek van kitéve:

• Medencefenék-izomrendszer: természetes megnyúlás rendben van, és a szövetek felpuhulása támogatja a gyermek kihordását, majd a könnyű szülést. De a túlzott beavatkozások a szülés okozta károsodás következmény
• Medencefenék sérülések: Az epiziotómia (gátmetszés) 85%-ban indokolatlanul alkalmazzák Magyarországon, miközben nemzetközi kutatások szerint csak 15-20% esetben lenne valóban szükséges. A természetes szakadás gyorsabban gyógyul, kevesebb komplikációval jár.
• Hormonális változások: természetes átállás segíti az anyát, hogy a szülés után a gyermek kerüljön a fókuszba, akár a saját igényei elé
• Hormonális káosz: A rutinszerű oxytocin-infúzió megzavarja a szervezet természetes hormonális folyamatait. Ez nemcsak növeli a szülés utáni depresszió kockázatát, de gátolja a természetes kötődési folyamatot is.
• Fájdalom és gyógyulás: normális regeneráció a szülés után segíti, hogy a nő feldolgozza azt, hogy anyává válik, és testileg kipiheni magát a gyermekágyban.
• Traumatikus élmények: nők 68%-a emlékszik megalázó megjegyzésre szülés közben. A pszichológusok szerint ez a poszttraumás stressz egyik fő okozója, ami évekre megmaradhat.

Kutatások és női visszajelzések egyaránt azt mutatják, hogy a nők nagy része a szülés után fellépő negatív hatásokat természetesnek tartja, miközben a panaszok jelentős része nem a szülésből, hanem a szülészeti gyakorlatokból ered.

Lélek és test: Az elhanyagolt összefüggések

– Megfelelően felkészült: kiszolgáltatottság helyett együttműködés a szülés áramlásával

– Támogató környezetben szül: a bizalom felépítése az alapja a korai kötődésnek

– Döntési jogait érvényesíti: jelentősen csökkennek a szükségtelen beavatkozások, valamint a szülés utáni sérülések, és a lelki traumák kockázata

Mit tehetsz? Gyakorlati útmutató

Ezek a megoldások csak példák. Mindenkinek más igényei, prioritásai és problémái vannak. Ami valakinek segít, nem feltétlenül fog működni másnak. Kisérletezz, hogy neked mi segít, és ne aggódj ha ez egyéni.

1. Informálódj
   • WHO ajánlásait tanulmányozd
   • Válaszd az evidencián alapuló szülésfelkészítést
2. Tervezz
   • Írj szülési tervet
   • Vegyél részt szülésfelkészítő kurzuson (a csoportélmény önmagában megerősít és gyógyít)
   • Ismerd fel, mikor mondhatsz NEM-et
3. Válaszd a támogatást
   • Dúlai segítség igénybevétele
   • Családtag bevonása
4. Medencefenék-erősítés:
   • Kegel-gyakorlatok és mélyhasizom-tréning
   • Szakértői segítség fizioterapeutától
   • Rendszeres, enyhe mozgás (postpartum jóga, séta)
5. Hormonális egyensúly:
   • Omega-3 kiegészítők gyulladáscsökkentésre

Traumafeldolgozás:

• Naplózás és beszélgetős csoportok
• Szakértői segítség pszichológustól
• Előadás a szülés lelki és fizikai hatásairól, szülési traumák okairól (videó)
• Szülési traumák okairól (videó)

Remény és változás

A jelenlegi gyakorlat nem a nők, hanem a kórházi rutinok igényeit szolgálja ki. De van más út. Minden nőnek joga van ahhoz, hogy:

• Testi autonómiáját tiszteletben tartsák
• Érzelmi biztonságban érezze magát
• És méltósággal élje meg a szülést

(Mindig emlékezzünk: a szülés nem verseny, hanem egy átalakulás. És bár nem minden fájdalom kerülhető el, a méltóságteljes, támogatott szülés minden nő alapjoga.)

A szülés utáni kihívások nem jelentenek elkerülhetetlen sorsot. A kutatások folyamatosan új megoldásokat kínálnak (pl. traumamentes szülészeti protokollok), és egyre több szakember fókuszál a nők autonómiájára. Fontos, hogy segítséget kérj és ne érezd magad egyedül – a változás lépésről lépésre történik.

Referenciák:

1. World Health Organization. Intrapartum Care for a Positive Childbirth Experience: WHO Guidelines . Geneva: World Health Organization, 2018. https://www.who.int/publications/i/item/9789241550215 .
2. Jiang, Hong, Xu Qian, Liangkun Ma, and Therese Hesketh. „Selective Episiotomy vs. No Episiotomy or Routine Episiotomy: A Systematic Review and Meta-Analysis.” BJOG: An International Journal of Obstetrics and Gynaecology 124, no. 8 (2017): 1163–1172. https://doi.org/10.1111/1471-0528.14574 .
3. Gu, Vivian, Jennifer L. Payne, and Zachary Kaminsky. „Synthetic Oxytocin Administration During Labor and Risk of Postpartum Depression: A Systematic Review.” Journal of Clinical Psychiatry 81, no. 4 (2020). https://doi.org/10.4088/JCP.19r13083 .
4. Bohren, Meghan A., Erin C. Hofmeyr, Carol Sakala, Rieko K. Fukuzawa, and Anna Cuthbert. „Continuous Support for Women during Childbirth.” Cochrane Database of Systematic Reviews 7 (2017): CD003766. https://doi.org/10.1002/14651858.CD003766.pub6 .
5. Birth Trauma Association. Psychological Impact of Birth Trauma: Annual Report 2022 . Accessed October 10, 2023. https://www.birthtraumaassociation.org.uk/resources/reports/ .